Change your Language
Skip to main content.

Navigation

Felhasználónév:    Jelszó:    Adatok megjegyzése     Regisztráció
 
Főmenü
Időjárás
Időjárás
Menetrendek
Partnerünk
atrax morgue
atrax morgue blogspot
atrax morgue sickness report
atrax morgue no more
slaughter production
marco corbelli
morder machine
kranium
Pervas Nefandum
Progetto Morte
Necrophonie atrax morgue
Necrofilia atrax morgue
Necrophonie marco corbelli
Necrofilia marco corbelli
marco rotula
Walter Piano
V.I.T.R.I.O.L
Devis G.
teatro satanico
lunus
contagious orgasm
italian noise
italian power electronics
death industrial
power electronics blogspot
Barlangok, barlangászat
A Bükk hegység különleges természeti képződményei a barlangok. Magyarország több mint 3500 barlangjából kb. 1100 található itt. E helyen található az ország legmélyebb barlangja, az István-lápai-barlang (253m mély), amely 6 és fél kilométeres hosszával a leghosszabb bükki barlang is egyben.
A hegységet felépítő mészkőben a barlangokat a víz munkája hozta létre, többségük beszivárgó csapadékvizek hatására alakult ki, de van ami a mélyből feltörő melegvizeknek köszönheti létét (Miskolctapolca). A fennsíkra hulló csapadék a kőzetrepedések mentén, töbrökön, víznyelőkön át a mélybe szivárog és hosszú évszázadok, évezredek alatt hol szűk, hol tágasabb járatokat alakít ki. A barlangrendszereken áthatolva a víz a hegység peremén fakadó bővizű forrásokban kerül újra felszínre (Szalajka-forrás, Szikla-forrás, Garadna-forrás, Vöröskő-forrás, stb.).

A Bükk barlangjai általában emeletes barlangrendszerek. Mivel a hegység területe ma is emelkedik, így a barlangon átfolyó víz új, alsóbb járatokat alakít ki, a szárazabbá váló felsőbb szinteken pedig a kőzeten átszivárgó csapadék hatására megindulhat a cseppkőképződés.
A völgyek oldalán a magasban lévő nagy, tágas bejáratú barlangok elöregedett, régi barlangrendszerek külszíni kapcsolatai. Ezeknél elsősorban a régészeti, őstörténeti emlékek a meghatározóak, innen kerültek elő a XIX. század végén – XX. század elején azok a régészeti leletek (a világ legrégebbi fuvolája, nyílhegyek, kifúrt csontékszerek), és embermaradványok, amelyek hatására Kadic Ottokár vezetésével, Herman Ottó kezdeményezésére megindult a magyarországi ősember- és barlangkutatás.
Az Istállós-kői és a Pes-kő barlangban élt őseink kulúráját aurignaci kultúrának nevezik, a franciaországi lelőhely hasonló leletei alapján. Velük egyidőben virágzott a szeleta-kultúra, a hegység másik felén, Lillafüred környékén (pl.: Szeleta-barlang).

Denevér(fotó Regős József) Csepegőkő Kilátás a tetőn át (Kőrös-lyuk) Vadásztelep(fotó Regős József)

A természetvédelmi törvény alapján hazánkban minden barlang külön rendelkezés nélkül („ex lege”) védett, mely védettség kiterjed a barlang bejáratára, a járatokra, a barlangot körülvevő kőzetre, minden belső képződményre, az ott található élővilágra és a bent található minden kitöltésre is.
A Bükkben található barlangokból 54 fokozottan védett területen található, így, mivel ezeken a helyeken a jelzett utakról tilos letérni, a látogatásuk csak a Bükki Nemzeti Park előzetes engedélyével lehetséges!
A barlangok felügyeletét, pontos felmérését is ez a szerv végzi.

Fontos!
A barlangokban rejlő veszélyek, és a korlátozások miatt csak tapasztalt vezetővel és megfelelő felszereléssel induljunk barlangi túrára. Egyedül még a könnyűnek tűnő üregekbe se másszunk be!


Látogatható barlangok a Bükkben


Bővebb infó, túravezetés:

Regős József
3348 Szilvásvárad Aradi vértanúk útja 26.
Tel.:36-355 583 mobil: 30-491 6531
regosj@freemail.hu

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közönségszolgálati osztálya
Tel.: 36-411-581/209, illetve Ferenczy Gergely barlangtani felügyelő (Tel: 46-533-432).
www.bnpi.hu

E-mail: info@bukkpont.hu
BükkPont (C)

Magyar Honlap Linkek linkkatalogus.hu